Rapsóné vára - Parajd szinte elfeledett kincse

2014.04.24.

Rapsóné várának romjai Gyergyó és a Bucsin felé, a 13B út ötös kilométerkövétől néhány kilométerre, a 951 méter magas Vár-hegyen állnak. A sziklát a Juhod és a Szilas patakok veszik körül, a romoktól csodálatos a kilátás Parajd és Illyésmező felé.

A várrom elhelyezkedése és történelme

Rapsóné várát az első ásatásokat követően, az 1970-es években Szent László korabeli várnak vélték, mely más környékbeli várakhoz hasonlóan, a gyepű (gyakorlatilag a korabeli határvidék) védelmét volt hivatott ellátni. Ezekre az eredményekre alapozva tartják ma is ősszékely várnak. Más elméletek szerint a Bucsin felőli átjáró védelmére és/vagy a só őrzésére szolgálhatott.

  

További feltárások - melyek közül az utolsóra 2009-ben került sor - azonban bizonyították, hogy építése minden bizonnyal a tatárjárást követően, a XIII. században kezdődött és a további tatár betörések elleni védelem céljából szolgálhatott menedéknek a környék lakossága számára. Ezt bizonyítja a romok közepén található mesterséges esővíz-gyűjtő, mely a magaslaton hiányzó kutat pótolta és hosszabb idejű ott tartózkodásra utal. Szinte bizonyos, hogy a korábban feltételezettekkel ellentétben - amikor azt gondolták, hogy lakói a csángók ősei lehettek, akiket aztán a királyi közigazgatás terjeszkedése tolt keletebbre -, már első lakói is ugyanazok a székelyek voltak, akik ma is itt élnek Parajd és Szováta környékén.

A tatárok jelentette veszély elmúltával, a vár gyorsan elnéptelenedett, a legkésőbbi leletek is a XIV. századból származnak. A várhoz kapcsolódó legendák a vár elhagyását követően születtek. Ezek közül az egyik szerint a várban kincset rejtettek el, ennek köszönhető, hogy amatőr "kincskeresők" évszázadok óta próbálkoznak a romok között, ami a szakszerű feltárásokat nagyban megnehezíti.

A vár pontos koordinátái: 46°35'4"N 25°11'7"E

Rapsóné várának sziklája autóval is kényelmesen megközelíthető, de sokkal több élményt tartogat egy a várhoz vezető gyalogos, biciklis, vagy lovaskocsis túra. A szikla megmászása igényel némi fizikumot, de a romok között tényleg, mint ha tündérekkel sétálgatna az ember, a kilátás pedig lenyűgöző.
A hegy lábánál kristálytiszta forrásvíz várja a kirándulókat, ennek a Parajdon gyerekeskedő költő tiszteletére Áprily-kút a neve. A várhegytől párszáz méterre észak-keletre található a Pakulár-kő (vagy Pásztor-kő), mely a Juhod-völgyének nevezetes pontja és egy újabb székelyföldi legenda helyszíne.

  

Nem csoda, hogy a romantika korában a vár romjai a korszak legnagyobb magyar íróit is megihlették. Jókai Mór így ír útleírásában a környék Árpád-kori várromjairól:

„…eszünkbe jut a múlt, hogy e hegytetők itt hajdan lármás várakat emeltek, miknek romjai máig is ott vázlanak felettünk, ott Firtos vár, Rapsóné vára, Kadics vára; és minden arc, ki velünk szembejő, egy-egy hősnek sarjadéka."

Mikszáth Kálmán pedig így mutatja be Rapsónét, Magyar Boszorkányok című művében:

„Én istenem, milyen asszony volt az a Rapsonné! Milyen harmatos volt annak az arca, milyen édes a kacsintása, hogy ringott az a szép sudár termete, mikor a tordai templomban megjelent. Nem volt az a közönyös szem, amelyik rajta ne veszett volna!”

Rapsóné várának és útjának legendája

Orbán Balázs, a legnagyobb székely, részletesen tárgyalja a várat és annak bűbájos úrnőjét övező legendákat "A Székelyföld leírása" című nagyszerű művében.

"... az Égetvész-nek háta mögött egy gyönyörü alakzatu ... szikla-csoport magasul fel; egy festői sziklacsúcs ... E hegy minden tekintetben nagyon érdekes, sőt költői; ha megmondjuk, hogy annak tető-lapján állott Rabsonné vára, ősváraink legérdekesebbike, legmesésebbike."

A legenda szerint a tündér Rapsóné a vár köveit egy ördöngös macskával és egy kakassal hordatta fel a hegytetőre, a bűbájjal épített vár romjai pedig kincset rejtenek. Ez a mozzanat a megmászhatatlannak tűnő hegytetőre épített vár építői előtt is tisztelgés, hiszen a tetőn állva is csak elképzelni lehet azt az erőfeszítést, amivel őseink erre a helyre várat emeltek.

Úgy tartja a legendai emlékezet, hogy a Firtos és Tartód várát építő tündérasszonyok Rapsóné testvérei voltak és a három várban esténként egyszerre gyújtották meg a gyertyát. Ez bizonyosan a középkori őrtüzekre, figyelmeztető tüzekre utaló legenda.

  

Rapsóné útjának története több szövegváltozatban ismert, álljon itt a legnagyobb székely mesemondó, Benedek Elek által leírt változat.

"Ennek előtte sok száz esztendővel élt Udvarhelyen egy szépséges szép özvegyasszony. Temérdek földje, kincse volt, maga sem tudta, hogy mije van. Volt ennek a szép asszonynak egy vára is, Parajd s Szováta között. Még ma is megvan az omladéka, s úgy hívják, hogy Rapsóné vára.

Ez a Rapsóné olyan erős vallásos asszony volt, hogy minden vasárnap hintón hajtatott Kolozsvárra misét hallgatni. Az ám, csakhogy messze van ám Kolozsvár Udvarhely székétől, rossz is volt az út akkoriban, s Rapsóné mindegyre elkésett a miséről.

Egyszer, mikor elakadt a négylovas hintaja, azt mondja nagy mérgesen:
- Ördögnek való útja, rajtad sem járok többet!
Abban a minutában csak eléugrik egy ördög, s mondja Rapsónénak:
- Szólítottál, itt vagyok, te szép asszony!
- Szólított az ördög - mondta Rapsóné -, mit akarsz?
- Hallottam, hogy mérgelődöl a rossz útra. Mit adsz, ha jó utat csinálok a váradtól Kolozsvárig?
- Kérj akármennyit, megadom, csak jó utat csinálj!
- Jól van - mondá az ördög -, adj nekem két hegy aranyat s egy völgy ezüstöt, annyiért megcsinálom az utat.
Kezet csaptak, s az ördög még az éjjel olyan utat csinált a vártól Kolozsvárig, hogy a szoba földje sem lehetett simább.

Ment Rapsónéhoz reggel, s jelentette:
- No, Rapsóné, kész az út, fizess!
- Mindjárt, mindjárt, ördög barátom, csak várj egy kicsit.
Azzal benyúlt a ládájába, s kivett három aranyat. Egyet tett a jobb emlőjére, egyet a bal emlőjére, egyet pedig a két emlője közé.
- Itt a két hegy arany s az egy völgy ezüst, vigyed - mondta Rapsóné, s akkorát kacagott, hogy csengett belé a vár.
Megharagudott az ördög, de szörnyen. Azt mondta:
- No, így még rá nem szedtek, de megállj, Rapsóné, ezt megkeserülöd!
Elszaladt nagy haraggal, füttyentett egyet, s hát, ami ördög volt a pokolban, mind felszaladt a föld színére, s egy szempillantásra elrontották a szép utat."

Kedvet kaptál meglátogatni Rapsóné várát és a Juhod patak völgyét?
Faházunk mindössze 4km-re található a várromtól és csak 2km-re a 13B út ötös kilométerkövétől, ahonnan a tanösvény indul.
Itt tudsz akcióinkról és árainkról tájékozódni, itt pedig rögtön foglalhatsz!

A szövegek a Történelemportál.hu, a Wikipédia, a Magyar Elektronikus Könytvtár és az Erdély.ma oldalak segítségével készültek.
Valamennyi kép saját, felhasználásuk csak előzetes engedéllyel lehetséges.
A galéria képei kattintásra nyílnak meg és lapozhatók.